A vélemény maga az ember

A dolgok természet(esség)e

Az elmúlt években nem azok tettek a legtöbbet a fogyatékkal élő csoportokért, akik folyton csak beszéltek a politikába való beemelésükről, hanem azok, akik ugyan csendesen, de lehetőséget adtak nekik.

„Hirt Ferenc, dr. Tapolczai Gergely, dr. Kósa Ádám. Három név, három politikus, akik személyében két siket és egy kerekesszékes képviselő került a politika élvonalába. Hirt és Tapolczai a magyar Országgyűlésben, Kósa az Európai Parlamentben képviseli a választópolgárokat. Nem választási kvótáknak köszönhetően kerültek be, hanem önállóan, politikusi teljesítményük alapján. Egy olyan világban, a politika világában állták meg a helyüket, ami igencsak emberpróbáló, s ahol a legtöbbet tehetnek azokért az emberekért, akik megválasztották őket.

Az SZDSZ politikai szeppukujával eltűnt a parlamentből egy olyan (korábban kormány)párt, amely önmagát kéretlenül a kisebbségek és a hátrányos helyzetű csoportok legfőbb védelmezőjének és prókátorának akarta láttatni. Más kérdés, hogy amíg bent ültek a parlamentben, egyetlen fogyatékos képviselőt, egyetlen fogyatékos politikust sem tudtak felmutatni. Eközben a fogyatékos-szervezetek állami támogatása nominálisan csökkent (2010-re ráadásul a legarcpirítóbb, leplezni kívánt ügyeskedéssel), az akadálymentesítés pedig csigalassúsággal haladt. Az MSZP és az SZDSZ erőltették a női kvótát, amely végül megfelelő arányú támogatás hiányában - szerencsére - nem emelkedett törvényerőre. Beszédekben, az esélyegyenlőség fontosságának pusztán retorikai hangsúlyozásában és a kvótarendszer problémamegoldó erejébe vetett obskúrus hitben azonban nem volt hiány.

A Fidesz-KDNP pártszövetség viszont cselekedett. Nem a kvótahasználatot mantrázta, hanem programjának fontos és inherens részévé tette a fogyatékos-ügyi politikát, és egyszerűen az élet természetessége folytán, egyéni teljesítményüknek köszönhetően adott lehetőséget képviselő-jelölteknek, akik - tévedés ne essék - nem azért kerültek be a parlamentbe, mert fogyatékosok, hanem mert megmérettették magukat. Ez az igazi esélyegyenlőség, nem pedig a számmágia.”

www.mandiner.hu / Szentmihályi Gergely
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.