02
06/2010
0

Több EU-pénzt egyszerűbben a dinamikus cégeknek

Az Európai Unió 2007–2013 közötti költségvetésének félidején túl érdemes újraértékelni az eddigi uniós támogatási rendszert, és olyan lényegi változtatásokat bevezetni, amelyekkel a források felhasználása hatékonyabbá válhat.
A vállalkozói érdekképviseletek évek óta hangoztatják, hogy a 7000 milliárd forint értékű EU-s támogatásból a vállalkozásokat a jelenlegi mintegy 800 milliárd forintnál magasabb arányban kellene támogatni. Mivel számos önkormányzati projekt előkészítése el sem kezdődött, ráadásul az önkormányzatok a saját erő finanszírozását sem tudják megoldani, adott a lehetőség, hogy akár több százmilliárd forintot csoportosítsanak át a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatására.
Koncepcióváltásra van szükség: a támogatásokat nem a halra, hanem a hálóra kell elkölteni, amellyel a jövőben több halat lehet fogni.

30
05/2010
0

A dolgok természet(esség)e

Az elmúlt években nem azok tettek a legtöbbet a fogyatékkal élő csoportokért, akik folyton csak beszéltek a politikába való beemelésükről, hanem azok, akik ugyan csendesen, de lehetőséget adtak nekik.

„Hirt Ferenc, dr. Tapolczai Gergely, dr. Kósa Ádám. Három név, három politikus, akik személyében két siket és egy kerekesszékes képviselő került a politika élvonalába. Hirt és Tapolczai a magyar Országgyűlésben, Kósa az Európai Parlamentben képviseli a választópolgárokat. Nem választási kvótáknak köszönhetően kerültek be, hanem önállóan, politikusi teljesítményük alapján. Egy olyan világban, a politika világában állták meg a helyüket, ami igencsak emberpróbáló, s ahol a legtöbbet tehetnek azokért az emberekért, akik megválasztották őket.

Az SZDSZ politikai szeppukujával eltűnt a parlamentből egy olyan (korábban kormány)párt, amely önmagát kéretlenül a kisebbségek és a hátrányos helyzetű csoportok legfőbb védelmezőjének és prókátorának akarta láttatni. Más kérdés, hogy amíg bent ültek a parlamentben, egyetlen fogyatékos képviselőt, egyetlen fogyatékos politikust sem tudtak felmutatni. Eközben a fogyatékos-szervezetek állami támogatása nominálisan csökkent (2010-re ráadásul a legarcpirítóbb, leplezni kívánt ügyeskedéssel), az akadálymentesítés pedig csigalassúsággal haladt. Az MSZP és az SZDSZ erőltették a női kvótát, amely végül megfelelő arányú támogatás hiányában - szerencsére - nem emelkedett törvényerőre. Beszédekben, az esélyegyenlőség fontosságának pusztán retorikai hangsúlyozásában és a kvótarendszer problémamegoldó erejébe vetett obskúrus hitben azonban nem volt hiány.

A Fidesz-KDNP pártszövetség viszont cselekedett. Nem a kvótahasználatot mantrázta, hanem programjának fontos és inherens részévé tette a fogyatékos-ügyi politikát, és egyszerűen az élet természetessége folytán, egyéni teljesítményüknek köszönhetően adott lehetőséget képviselő-jelölteknek, akik - tévedés ne essék - nem azért kerültek be a parlamentbe, mert fogyatékosok, hanem mert megmérettették magukat. Ez az igazi esélyegyenlőség, nem pedig a számmágia.”

www.mandiner.hu / Szentmihályi Gergely
 

22
12/2009
0

Ennyit tud a magyar vasúti közlekedés?

Második napja nem járnak menetrendszerit a Keleti-pályaudvarra érkező vonatok. Az utasok tájékoztatása hiányos, és esetleges. Kettő-öt órát is várnak a tehetetlen utasok míg információhoz jutnak. Aki délelőtt még azt a tájékoztatást kapja, hogy nyugodtan utazzon vonattal, mert úti célját a fővároson keresztül is eléri, kora délutánra már hoppon marad.
December 21-én délután három óra magasságában érkezett a hír, hogy ismét bedőlt a Keleti-pályaudvar, ezért bizonytalan, hogy mikor érkeznek be, illetve mikor indulnak a vonatok. Kisgyerekes családok, idősek tébláboltak a pályaudvaron, míg a vonatok az állomás környékén vesztegeltek.
Kinek a felelőssége, hogy több száz ember nem jut haza, vagy ismerős híján nem tud biztonsággal szállást találni a fővárosban?
A MÁV-START Zrt. kiadott közleménye azoknak szól, akiknek már nincs visszaút, és a pályaudvaron rekedtek. Bár kivételesen a Keleti pályaudvar nemzetközi vonatokhoz kialakított Üzleti Várótermét is igénybe tudják venni azok, akik fáznak, az emberek többsége felettébb ideges. Vajon az a család, aki csomagokkal megrakodva két öt éven aluli gyermekkel azért indult délelőtt Szentlőrincről, mert a telefonos ügyfélszolgálat megerősítette, hogy eljutnak Sepsiszentgyörgyre, mit kezd azzal, hogy Budapesten várakozhat? Onnan hogyan tovább?
A felelősség a Magyar Államvasutak részvénytársaságot, felügyeleti szervét a Nemzeti Közlekedési Hatóságot, és a mindenkori kormányt terheli.

Az előrelátó gondolkodás nem hóhelyzet függvénye, hanem kötelesség!

Az állampolgárok jogai bővültek, így ne legyenek rest azokkal élni.

A vasúti személyszállítást igénybevevő utasokat a magyar kormány december elsejétől hatályos kormányrendelete értelmében új jogok illetik meg. A jogszabály, melynek alapja az Európai Unió december 3-tól életbe lépő utasjogi rendelete, számos változást hozott a vonatkésés miatti visszatérítésekben is.
Az eddigi kártérítési szabályokat kiegészítve a 60-119 perc késéssel közlekedő pót- és/vagy helyjegyköteles vonatoknál a menetjegy árának 25%-át, a 120 perces, vagy azt meghaladó késések esetén, ezeknél a személyszállító vonatoknál a menetjegy árának 50%-át kell késés miatti térítésként megfizetni az utasok részére. Térítés abban az esetben nem jár, ha a jegyvásárlást megelőzően a vasúttársaság tájékoztatta az utazóközönséget a késésről (például vágányzári munkálatok idején előre meghirdetett a menetrendi változás), vagy ha az utazás más szolgáltatással vagy eltereléssel történő folytatása következtében a késés nem haladja meg a 60 percet. Az utas kártérítési igényt már 30 percen túli késés esetén is benyújthat, de minden esetben egyértelműen bizonyítnia kell, hogy a késett vonattal utazott, illetve, hogy milyen kára keletkezett. A kártérítési igényeket az ügyfélszolgálathoz kell benyújtani és a kifizetéseket egy hónapon belül kell teljesítenie a MÁV-START-nak.
A nap utolsó csatlakozásának elmulasztása esetén a vasúttársaság felelős az utassal szemben azért a kárért, amely abból ered, hogy a vonatkimaradás, a késés vagy a csatlakozásmulasztás miatt az utas nem tudja utazását ugyanazon a napon folytatni, vagy az adott körülmények között az utazás folytatása ugyanazon a napon ésszerűen nem várható el. A kártérítés ebben az esetben kiterjed az ésszerű szállásköltségekre (maximum 80 euró) és az utast váró személyek értesítésének az ésszerűen felmerült költségeire.
A kormányrendelet 9. paragrafusa szerint a vasúti társaság az utasok tájékoztatását kiadványokkal, hirdetményekkel (ideértve a hivatalos honlapján közzétett hirdetményeket is), a kiszolgáló személyzet által szóbeli tájékoztatás útján, információs berendezésekkel, és szükség szerint információs szolgálattal látja el.
A vasúti társaság az utasokat jogaikról, kötelezettségeikről, az igénybe vehető szolgáltatásokról, annak díjairól, illetve az esetleges forgalmi zavarokról tájékoztatja. Ennek érdekében az állomásokon vagy a járműveken jól látható helyen kifüggeszti az utazási feltételeket és a menetrendi kivonatot. A vasúti társaság a közlekedő
vonatok érkezési, indulási és tartózkodási idejéről, továbbá a vonat kimaradásáról és késéséről a kiszolgáló személyzet, illetőleg az állomási tájékoztatási rendszer útján folyamatos tájékoztatást nyújt.
 

17
12/2009
0

Figyelmeztetés a nemzeti kormányoknak

Bíztató  lépés kezdődött el a szolgáltatások egyenlő esélyű  hozzáférése terén, azonban, ha most nem húzzuk szorosabbra a nemzeti kormányok gyeplőjét, pár éven belül azt is elveszítjük, amit eddig felépítettünk. A fogyatékossággal élő emberek mellett ugyanis mindenkor az idősödő emberek jogai is csorbulnak azáltal, hogy a többségi társadalomhoz képest eltérő lehetőségeiket sem az állami, sem a piaci szolgáltatók nem veszik figyelembe. Legyen szó akár hivatalos, vagy hétköznapi ügyek intézéséről, több millióan élnek Európában, akik hátrányba kerülnek nap, mint nap. Ez a hátrány pedig kitaszítottá tesz a munkaerő-piacon, a társadalomban, de előfordul, hogy a családi környezetben is.

Ez ügyben december 16-án este kezdeményezésemre több kérdés is elhangzott az Európai Tanácsnak címezve, például, hogy tervezi-e a Tanács egységes, kivételeket nem ismerő alapok létrehozását a megkülönböztetés elleni politika számára (például árucikkek tervezése, gyártása terén) a fenntartható társadalom megteremtése érdekében.

Cecilia Malmström Európa-ügyi miniszter válasza amellett, hogy a nemzeti hatáskört, és annak jelentőségét hangsúlyozta, elismerte, a svéd európai uniós elnökség alatt nem sikerült elérni célkitűzéseiket. Malmström, aki a II. Barroso Bizottság belügyért felelős biztos-jelöltje is, kiemelte ugyanakkor a Fogyatékos Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, a Lisszaboni Szerződést, és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, mint nélkülözhetetlen dokumentumokat.

Figyelembe véve, hogy az infrastruktúrához és a szolgáltatásokhoz való  hozzáférés sokszor az országokban ténylegesen kihívás, elfogadhatatlan, hogy a tagállamok miniszterei által alkotott Európai Tanács a tervezett 10-ről 20 évre akarják kitolni az (új) infrastruktúra és az (új) szolgáltatások könnyebb és valódi elérhetőségét célzó új szabályokban.

Magyarország például sem az általa ratifikált ENSZ egyezmény, sem a december 3-án hatályba lépő utasjogi rendelet vonatkozó passzusait – ritka kivételektől eltekintve – nem veszi figyelembe a törvényhozás során.

A szolgáltatások elérhetőségének állandó halasztgatása nem válhat tagállami passzióvá!

Az alapvető emberi jogok, mint a személyi biztonsághoz, a munkaválasztás szabadságához, a szabad mozgáshoz, vagy a diszkriminációmentes bánásmódhoz való jog valamennyi országban csorbulnak. Azok a tagállamok készülnek a jövőre, akik vállalt kötelezettségeiket – az emberi jogok tiszteletben tartása, és azok megvalósulásának elősegítése – valóban teljesítik. A többiek visszamaradnak a demokratikus fejlődésben.

December 16-án az Európai Parlamentben újraalakult Disability Intergroup elnökének választottak. Bár a fogyatékosügyi frakcióközi csoport az előző parlamenti ciklusban informális szereppel és jogkörrel rendelkezett, eltökélt célom, hogy jelentősebb szerephez jusson az Európai Parlamentben. Mindez elősegítheti azt is, hogy a tagállamok folytonos figyelmeztetésben részesüljenek, ha elfelejtenek kötelezettségeiknek eleget tenni.

16
12/2009
0

Képességet kovácsolunk

Alig akad fogyatékossággal élő állampolgár, aki ne ütközne akadályokba a tömegközlekedés, vagy a légi közlekedés során. Sajnos az akadálymentesítések tartalmát tekintve évekkel ezelőtt még kuriózum volt, hogyha a mozgássérültekre legalább gondoltak, ma azonban már nem engedhetjük meg, hogy a vakok, siketvakok, siketek igényei figyelmen kívül maradjanak. A budapesti keleti pályaudvaron például több napon keresztül tájékoztatta az utasokat a hangosbemondó, hogy a vizuális utastájékoztató berendezés elromlott. Vajon belegondolt valaki, hogy a siket utasok miként jönnek rá arra, hogy a kiírt információ hiányos, és néhol hibás is?

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság ülésein kiderült, hogy többekben fogalomzavar van az akadálymentesítések kapcsán, főként, ha azt az egyes közlekedési ágaknál külön-külön kivesézzük.

A december elseji ülésén felvetettem, hogy tisztázzuk az autóbusszal végzett személyszállítást igénybevevők jogait. Miután az Európai Tanács a fogyatékosok jogait kizárólag a menetrendszerű nemzetközi és a belföldi távolsági járatokra akarja kiterjeszteni, a bizottságban ragaszkodtam ahhoz, hogy a fogyatékosok jogai a helyi és regionális közlekedésben is érvényesíthetők legyenek.

Úgy gondolom, öregedő társadalmunkban a csökkent mozgásképességű és fogyatékkal élő utasok jogai nem hagyhatók figyelmen kívül regionális és lokális szinten sem, annál inkább sem, mivel az mozgásszabadsághoz való jog alapvető emberi jog, akárcsak a hozzáférhető formában történő informálás.

A mozgássérült utasok estében az, hogy az utazás során kerekes székek és mozgást segítő eszközök rendelkezésre állnak, a fogyatékkal élő személyek függetlensége és emberi méltósága szempontjából életbevágó. Mindez szemléletváltozás kérdése, hiszen meg kell tanítanunk a többségi társadalmat arra, azzal, hogy másfajta körülményeket biztosít a fogyatékossággal élő emberek számára, önállóságukat teszi lehetővé.

Mint tudjuk, presszió híján ritkán lehet tömegeket rábírni a változásra, ezért úgy vélem, mindenképp biztosítani kell az autóbusszal közlekedőnek, hogy kártérítésre jogosult abban az esetben, ha a segédeszköz a vezető, vagy személyzet gondatlansága miatt sérül meg, vagy veszik el.

A berögözött gondolkodásban új evidenciák kell, hogy gyökeret verjenek, és ehhez mi magunk fogyatékos emberek is kellünk.

 

Kósa Ádám

 

süti beállítások módosítása